Batthyany.hu | 2018 Mecénás Batthyányak
182
post-template-default,single,single-post,postid-182,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,qode_grid_1300,side_area_uncovered_from_content,footer_responsive_adv,qode-theme-ver-16.8,qode-theme-bridge,wpb-js-composer js-comp-ver-6.5.0,vc_responsive

2018 Mecénás Batthyányak

Batthyány család részvételével

Batthyány-Schmidt Margit

Mecénás Batthyányak Konferencia

MTA Könyvtár Díszterem

2018.05.30

 

Kedves Vendégek, Tisztelt résztvevők!

Szeretettel köszöntöm Önöket a konferencián a Batthyány Családi Örökség Alapítvány nevében!

Szeretném bemutatni Önöknek, Hercegné Batthyány ? Strattmann Veronikát, Batthyány Lukast, férjemet Batthyány Ádámot, gyermekeimet Batthyány Katalint és Batthyány Boldizsárt, a család tagjait.

Dr. Móricz Pétert a Dr. Batthyány ? Strattmann László Múzeum jelenlegi- és dr. Nagy Zoltánt volt, igazgatóját, Dr. Náray-Szabó Gábort, a Professzorok Batthyány Köre elnökét, Dr. Bíró Hendre Doinát, a Batthyaneum igazgató asszonyát, Dr. Oborni Terézt ? konferenciánk moderátorát ? az MTA BTK Történettudományi Intézet főmunkatársát, Prof., Dr., Fodor Pált a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatóját, Dr. J. Újváry Zsuzsát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, Prof. Dr., Monok Istvánt az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatóját, Hermann Róbertet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettesét, a Károli Gáspár Egyetem egyetemi tanárát és Dr. Hursán Szabolcsot az Eszterházy Károly Egyetem, egyetemi tanárát.

Engedjék meg, hogy köszöntőmet egy itthon kevésbé ismert, ám annál figyelemre méltóbb amerikai író, Steward Brand gondolataival kezdjem. Amíg világ, a világ című könyvének központi témája – mint több más művének is – az IDŐ.

A műben egy tudós csoport célja a világ leglassúbb komputerének, egy 10 ezer évre tervezett órának a megépítésével az, hogy gyakorlati és filozófiai keretet adhasson a felelősségteljes és hosszú távú gondolkodásnak.

Mert ez a képesség a 21. századra – mutat rá Brand ebben a könyvben – az emberiség legnagyobb részéből már kikopott. Napról-napra, és kapkodva fontos döntéseket hozunk, amelyek dédunokáink életére is kihatással lehetnek, de, hogy mi lesz akár 1 vagy 3 év múlva arról nincsenek terveink. Képtelenek lettük nagyobb időtávlatokban, és felelősséggel gondolkodni. Erre a jelenségre is szeretné felhívni konferenciánk a figyelmet, melynek témája a Mecénás Batthyányak.

Ők generációkon, évszázadokon keresztül tudták mit jelent hosszú távra és felelősség teljesen, nemcsak a család, de a haza szolgálatára is tervezni, és befektetni a jövőbe!

Lesz ma itt szó: Batthyány Boldizsárról, a humanista műveltségű könyvgyűjtő, mecénásról, akinek Németújvári udvara szellemi központ volt, amely a külföldi és a hazai vendégeket egyaránt vonzotta. Jelentős könyvtárat alakított ki, és számos nagyon értékes műtárgyat gyűjtött össze. Könyvtárát teológiai, politikai, jogtudományi, természettudományi, orvostudományi, történelmi, földrajzi, bölcseleti, szépirodalmi témájú művek alkották, de a retorika, a nyelvtudomány és a hadtudomány is képviseltette magát.

A stafétát vitte tovább: Batthyány Fülöp (Bécs, 1781. november 13. ? Bécs, 1870. július 22.) herceg, aki szintén bőkezű mecénás volt, és Iván öccsével együtt ugyanúgy 60 ezer forintot ajánlott fel az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia  megalapítására, mint gróf Széchenyi István. Fülöp herceg a legnagyobb adakozók köréhez tartozott. Az Akadémián kívül sokat fordított Körmend városrendezésére, a nagy 1838-as pesti árvíz során elpusztult Érd helyén új települést parcellázott a folyótól kissé távolabb. Ez volt az Újfalu vagy Fülöpváros. Berki-puszta határában létesítette a róla elnevezett Fülöpmajort, amelyet később Érd Tusculánum nevű kerülete olvasztott magába.

Enyingen katolikus templomot építtetett. A szerteágazó beruházások mellett bajba jutott emberek sokaságán segített, ha tűzkár vagy más szerencsétlenség érte őket. Patrónusa volt a hozzá forduló szegény diákoknak, tisztviselőknek, özvegyeknek és árváknak is.

Támogatta a Magyar Nemzeti Múzeumot, az 1812-es körmendi kincset, valamint az 1829-ben Szombathelyen talált római kori kincseket a múzeumnak ajándékozta. Nagyobb összeget ajánlott fel a Ludovika Akadémia és a Pesti Játékszín, a későbbi Nemzeti Színház létrehozására is.

Batthyány Kázmér , Fülöp kortársa volt.

Az 1840-as években az országgyűlés felsőházában a reformellenzék radikális képviselőjeként  dolgozott. Támogatta a magyarországi ipar és közlekedés fejlesztését. Kázmér a kisbéri, míg fivére, Gusztáv a rohonci könyvtárat adományozta a Magyar Tudós Társaságnak. Az 1844-ben megalakult Védegyletnek Kossuth igazgatója, Kázmér pedig elnöke lett. Jobbágyait örökváltság útján felszabadította és birtokain óvodákat, iskolákat alapított, Gusztáv bátyjával felállították a rohonci gazdasági intézetet. A Magyar Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a mezőgazdasági viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Vörösmarty Mihály anyagi támogatására is évjáradékot juttatott. Anyagi támogatásával építhették fel az 1840-es évek közepén a Bicskei Csillagvizsgálót.

És akkor zárásképpen említsük meg Batthyány Lajost (1807. február 10. ? Pest, 1849. október 6.) Magyarország első miniszterelnökét, mert ő sem maradhat ki a Mecénások névsorából.

Már az 1830-as évek elején azok közt volt, akik kezdeményezték a lónemesítést, majd lóversenyek rendezésével serkentették az állattenyésztést, lerakva ezzel a magyar gazdasági egyesület alapjait. Széchenyi példájára felkarolta a selyemhernyó-tenyésztést, ehhez több mint 50 000 eperfát ültettetett birtokán. Közreműködésével alakult meg a Vas vármegyei szombathelyi gazdasági egyesület, 1843-ban pedig az ő elnöksége alatt a cukorgyár-egylet. Aktív szerepet vállalt több gazdasági egyesületben (Magyar Kereskedelmi Társaság, Magyar Cukorgyár Egyesület), majd a Védegylet szervezésében is kivette a részét.

Hosszan lehetne sorolni a Batthyány Család érdemeit, akik generációkon keresztül tudták mit jelent 100-150 évre előre látni és felelősséggel tervezni a haza fennmaradásáért.

A Batthyány Családi Örökség Alapítványt azért hoztuk létre Ádámmal, férjemmel, hogy ezt az évszázadokon átívelő tradíciót ne hagyjuk veszni, ápoljuk, fenntartsuk, folytassuk.

 

Korunk gyorsan változó és embert próbáló helyzeteiben, mikor elveszítettük az iránytűt, és mindennapjainkat a hosszú távú gondolkodás hiánya jellemzi, remélem nem csak a mi számunkra fontos a példájuk.

Ezért is tartom jelentősnek ezt a konferenciát, ahol most szélesebb körben nyílik alkalom arra, hogy megismerhessük őket, a Mecénás Batthyányakat!

 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

 

Batthyány ? Schmidt Margit

Budapest, 2018.05.30.

Előadások
No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.