Batthyany.hu | Nőalakok
152
page-template-default,page,page-id-152,page-child,parent-pageid-134,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,qode_grid_1300,side_area_uncovered_from_content,footer_responsive_adv,qode-theme-ver-16.8,qode-theme-bridge,wpb-js-composer js-comp-ver-5.5.2,vc_responsive

Batthyány Ferenczné Svetkovics Erzsébet (1538-1575)

Batthyány Ferenczné Svetkovics Erzsébet(1538-1575)

Svetkovics Erzsébet a Batthyány család első jobban ismert, nagyformátumú női személyisége. Horvát eredetű családból származik, a nyugat-magyarországi főnemesség köreiben nem szokatlan módon. Életébe fennmaradt levelezése nyújt betekintést. Férje a család történetében kulcsszerepet játszó Batthyány I. Ferenc (1497-1566), aki Németújváron alakított ki udvart. I. Ferenc testvére, Batthyány II. Boldizsár korai halála után gondot viselt unokaöccsére, Batthyány I. Kristófra. Svetkovics Erzsébet ennek az unokaöccsnek a nevezetes gyermekével, Batthyány III. Boldizsárral került különleges kapcsolatba. Egyfajta gondviselőként, úgyszólván nagyszülői minőségben egyengette a család ifjú reménységének útját. A még fiatal ifjú nevelését, pénzzel való ellátását (meglehetősen szigorúan) is intézte, a már felnőtt férfinak pedig már politikai jellegű útmutatást is adott, például szorgalmazta az ezúttal talán kissé kényelmes (vagy a harcmezővel szemben az udvari- és közéletben nem otthonosan mozgó) III. Boldizsár személyes részvételét az 1569-es pozsonyi országgyűlésen. Svetkovics Erzsébet tehát meglehetősen erélyes asszony volt, mely előnyökkel és hátrányokkal is járt. Batthyány I. Kristóf és Svetkovics Katalin (Erzsébet húga) hírhedten szerencsétlen házassága hátterében – 1565-ben maga I. Miksa rendelt királyi biztost a házassági perpatvar elsimítására – azt is látnunk kell, hogy a fiataloknak feltehetőleg nem lehetett komoly szavuk a párválasztásban. A németújvári udvar és a gyámszülők befolyása, Svetkovics Erzsébet útmutatása jelentette ugyanakkor az erős alapot a család politikai és kulturális működésének szempontjából.

Irodalom:

TERBE Erika: Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1538-1575,
http://real.mtak.hu/51471/1/Svetkovics.pdf

FAZEKAS István: Franz I. Batthyány und seine Frau Katharina Schwetkovich. Der Aufstieg der Familie Batthyány im 16. Jahrhundert, In: Die Familie Batthyany: Ein österreichisch-ungarisches Magnatengeschlecht vom Ende des Mittelalters bis zur Gegenwart, Band 1., Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Band 139., Eisenstadt, 2014. 15-38.

 

Zrínyi Dorica (Dorottya) (1550-1620)

Zrínyi Dorica [Dorottya](1550-1620)

Zrínyi Dorica a szigetvári várat élete végéig védelmező Zrínyi Miklós (1508-1566) és a szintén horvátországi illetőségű családból származó Frangepán Katalin (1525 körül-1561)leánya. Batthyány III. Boldizsár felesége, házasságukat 1566. január 30-án kötötték. Leveleiből kiderül, hogy férjével bensőséges viszony fűzte össze. Dorica a házias teendőkben serénykedő főúri asszonyok közé tartozott. Ezen feladatok egyik legfontosabbika különböző kenőcsök, főzetek készítése volt, amiben Dorica is jeleskedett. Ferenc fia feleségével, Lobkovicz Poppel Évával kimondottan jó viszonyt ápolt, és bizonyos, hogy a meny közismert gyógyító tudományát az anyósától tanultak alapozták meg.

Irodalom:

GRAMANTIK Csilla: Zrínyi Dorica élete levelei tükrében (1550-1620), Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, XVIII., 1. (2014), 57-63.
http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1219-543X/tomus_18_fasc1_2014/ISSN_1219-543X_tomus_18_fas_1_2014_057-063.pdf

Gyógyító főúri asszonyok
http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/6.5/gyogyito_fouri_asszonyok.pdf,
Eredeti forrása:
ideal.hu, 2009.április 28.
http://ideal.hu/component/content/article/127-cikkek/6810-gyogyito-fouri-asszonyok.html

Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva (1585-1640)

Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva(1585-1640)

Az osztrák-cseh eredetű családból származó asszony 1607-ben lépett házasságra Batthyány II. Ferenccel(1573-1625). Rendkívül okos, gyakorlatias, ugyanakkor temperamentumos nő volt. A főúri családok asszonyaira jellemző módon orvoslással is foglalkozott és ez tette már korában is ismertté. Híres patikája, jól felszerelt patikája volt, a gyógyfüvek ismeretében, orvosságok készítésében való jártassága különleges volt. Lobkovicz Poppel Éva a protestantizmus, azon belül is az evangélikus felekezet (férje református szellemű) eltökélt propagálója volt. Az erős akaratú anya nem igen volt hajlandó tudomásul venni, hogy fia, Batthyány I. Ádám (Pázmány Péter hatására is) katolikus hitre tért 1629 körül. Erről a fiának írt levél is tanúskodik:

“ha ez mostani oda [Bécsbe] meneteletedet a végre rendelted, hogy […] az Istent meg tagadgyad, meg ismert igaz hitedet el változtassad és az igaz kereszténységet el cseréllyed, énnekem afelöl ne is irgy soha semmit, mert ha azt édes fiam tekelletesen meg hidgyed, mihelyt, miheleműn ezeket meg cselekszed, abból az lészen, hogy mind Istenedtöl el szakacz, s mind en tülem örökké el válsz […] seöt azt akarom, hogy soha hiredet se halljam, és ugy ki vetlek szivemböl, mintha ingyen sem én szültelek volna ez világra. Jól meggondolkodgyál azért édes fiam felöle, hogy ez világi ideig valókért az örökké való mennyei jót el ne cseréld”.

Ugyanakkor ugyanebben az időben Pázmány Péter éppen Poppel Évától kér orvosságot fulladásos bajára, amit ő el is küld neki. A hitviták korának teljes képéhez az ilyen, mindkét félt emberi színben feltüntető epizódok is hozzátartoztak. Az ellentétet a birtokok megosztásával kapcsolatos különbözőségek is – elsősorban Ádám testvérének, Magdolnának általa ellenzett kiházasítása – még keserűbbé tették. Lobkovicz Poppel Éva halálával a Batthyányak kiváltak a protestáns családok köréből.

Irodalom:

Ïm küttem én orvosságot”: Lobkowitz Poppel Éva levelezése, 1622-1640, összegyűjt., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta: KincsesKatalin, Budapest, 1993.

KOLTAI András: Batthyány Ádám és könyvtára, A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai IV, Budapest-Szeged, 2002.
http://real.mtak.hu/23944/1/Monok_Koltai_KKK_04.pdf

1629 – Családi perpatvar, mohacsi-csata.hu, 2017. május 14.
http://mohacsi-csata.hu/content/1629-csal%C3%A1di-perpatvar

Gyógyító főúri asszonyok, ideal.hu, 2009. április 28.
http://www.ideal.hu/component/content/article/6810-gyogyito-fouri-asszonyok.html

Formentini Auróra (1609–1653)

Formentini Auróra(1609–1653)

Az elszegényedő, itáliai és ausztriai eredetű családból származó Formentini Auróra Katalin 1632-ben ment hozzá a nemrég katolizált, fiatal, ambíciózus Batthyány I. Ádámhoz (1610-1659).Férjével a legtöbb időt Németújváron töltötték, ugyanakkor a magyarul nem tudó Auróra feltehetőleg anyósa, Lobkovicz Poppel Éva (1585-1640) miatt is jobban szeretett a fényesebb, kényelmesebb, pezsgőbb társasági együttlétre lehetőséget adó Bécsben időzni. Auróra a róla fennmaradt egyetlen fiatalkori ábrázolás és Wiltheim jezsuita szerint szavai szerint is fekete, göndör hajával elragadó küllemű, igazi olasz szépség volt. II. Ferdinánd királytól 300, Tokajról származó szőlőtövet kaptak nászajándékba, amit a feleség családjának itáliai birtokán ültettek el. Az ebből a szőlőből készülő bort aztán a feleségről nevezték el, melynek típusát ezért ismerhetjük hazánkban az Auróra családnevére utaló furmint néven. Ilyen feleség mellett talán megbocsátható I. Ádám közismert borisszasága. Különösen, hogy a kor magyar főnemesei, nemesei de még főpapjai sem alacsony borfogyasztásukról voltak ismeretesek, szinte alig volt az országnak olyan nevesebb politikai szereplője, akiről ne forgott volna közszájon a részegesség vádja. Az Aurórától született két fiútól,II. Kristóftól és Páltól származik a család két fő ága. Halála után a különleges nő hiányát férje számára egyedül a vallás vigasztalása tudta enyhíteni.

Irodalom:

Formentini Auróra, a furmint névadója. Batthyány Örökségközpont – Körmend.
Kép forrása: http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/erdekessegek/Formentini_Aurora_a_furmint_nevadoja.html

KoltaiAndrás: Egy magyar fõrend pályafutása a császári udvarban Batthyány Ádám (Bécs 1630–1659), Korall, 2002, 9. 55-78.

Batthyány Erzsébet (1619-1674)

Batthyány Erzsébet(1619-1674)

A protestantizmust képviselő Lobkovicz Poppel Éva mellett a család XVII. századi történetében a katolikus vallásnak is volt hozzá fogható emblematikus képviselője, mégpedig éppen az ő lánya, Batthyány Erzsébet, a katolikus hitre áttérő Ádám testvére. Férje, Erdődy III. György tárnokmester. Sándor fiuk mellett három leány is született tőle, akik mindhárman apácák lettek. Hogy ezt az életutat választották, abban bizonyára nagy szerepet játszott anyjuk példája, aki ispotályt alapított, adakozott a szegényeknek és a domonkos rend letelepedését pártfogolta bőkezűen. Batthyány Erzsébet eszményi élete különleges epizód a család történetében, amit az is mutat, hogy a szentmártoni síremlékén levő vers, az elhunytról szólva, a legkifejezőbb módon tanúskodhat a család, címerében kifejezett hivatásáról.

„Vándor, állj meg, olvasd és csodálkozz! Ebben az urnában (sírboltban) pihen Erdődy Erzsébet grófnő, született Batthyány grófnő, Szent Erzsébet nevének és erényeinek örököse. Szíve nyughatatlan volt mindenkor, mígnem a halál felszabadítása által központjával Istennel egyesülve elnyugodott. Szabadságát bőkezűségével váltotta meg. Véld róla, hogy pelikán, akinek keble, szíve és lelkülete a szerzetesek szükségletei, a szűkölködők nyomorúságai és legfőképpen az isteni sugallatok iránt mindig nyitva állt. De meg ne zavard pihenését! Esdekelj örök nyugalmáért, és távozzál!”

Irodalom:

ZSÁMBÉKY Mónika: Batthyány Erzsébet, Arcképcsarnok – Híres szombathelyi nők, Szombathely, 2012.

moly.hu

MÓSER Zoltán: Álmodik a múlt: A domonkosok jótevője volt, Új Ember Hetilap, 2009. november 1.
https://ujember.hu/almodik-a-mult-62/

Batthyány-Strattmann Eleonóra (1672-1741)

Batthyány-Strattmann Eleonóra(1672-1741)

Eleonóra a XVII. század végének francia-Habsburg háborúiban rendkívül fontos hadszervezési és diplomáciai szerepet betöltő udvari kancellár, Theodor Athlet Heinrich Freiherr von Strattmann (1637-1693) lányaként lett Batthyány II. Ádám felesége. Az Eleonóra apjától örökölt hitbizománnyal kerül a családba, pontosabban a hercegi ág legidősebb tagjához a Strattmann név is. Eleonóra – a bécsi közbeszéd szerint „die schöne Lori”(„a szép Lori”) – az udvari élet főszereplője volt. Az 1690-es években huzamosabb ideig Bécsben tartózkodó későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is ábrándozott Eleonóra szerelméről. A szépségével és karakterével egyaránt tündöklő Eleonóra személyes varázsát a nagy hadvezérhez, Savoyai Eugénhez fűződő viszonya mutatja leginkább. A páros és a körülöttük időről-időre összegyűlő nőtársaság csokoládézásai, kártyapartijai a bécsi társasági életben fogalommá váltak.Eleonóra, mint a fiai – Lajos Ernő és Károly József – gyámja birtokait és palotáit nagy gonddal építette, csinosította. A megszállott műgyüjtővel, Savoyai Eugénnel összefűzte őket a kultúra és a művészet iránti szeretet és elhivatottság, azonban férje 1703-as halála után őket más jellegű összefüggésbe hozó szóbeszédek kaptak szárnyra, amelyeket közös művészi érzékenységük jobban magyaráz.Az ilyen informális kapcsolatok kevéssé előtérben levő, mégis nagy jelentőségű tényezői lehetnek a történelemnek, különösen egy olyan nő, mint Batthyány-Strattmann Eleonóra esetében. A XVIII. századi magyar élet elterjedt anekdotája szerint Eleonóra VI. Károly császárnál való közbenjárása mentette meg az ország alkotmányosságát az 1720-as években.

Irodalom:

GRANASZTÓI Olga: A szépnem hazaszeretete, avagy hogyan mentette meg két nő Magyarországot 1722-ben, Korall, 60. 2015. 67-94.
http://epa.oszk.hu/00400/00414/00051/pdf/EPA00414_korall_60_067-094.pdf

ZSÁMBÉKY Mónika: A Batthyány hercegek ősanyja, Strattmann Eleonóra: egy regényes életút vázlata, Vasi Szemle, 60 (2006), 6., 713-722.
http://www.vasiszemle.hu/2006/06/zsambeky.htm

Eszterházy Filippine (1734-1811)

Eszterházy Filippine(1734-1811)

Eszterházy Filippine Esterházy VI. Ferenc (1683-1754) és Pálffy Mária Szidónia lánya, 1756-ban ment feleségül a vállalkozásairól, hajókísérleteiről ismert Batthyány Tódorhoz. Egybekelésük egy volt a magyarországi katolikus arisztokrácia prominens családjai közti kapcsolatokat szorosabbra fűző számos esküvő közül. Filippine, úgy tűnik, teljes jogú partnernek számított férje életében, akire számított szerteágazó vállalkozásaiban, ügyleteiben, legyen szó akár vegyipari termékek célba juttatásáról, akár örökösödési ügyek körüli bonyodalmakról. Filippine Tódornak érzelmileg is társa volt, levelezése szerint próbált közvetíteni férje és fia Batthyány Antal József (1762-1828) közötti bonyodalmakban is, sajnos úgy tűnik nem sikerrel. Talán nem véletlen, hogy halála után egy évre tevékeny férje földi élete is véget ért. Eszterházy Filippine nem túl ismert, vagy ragyogó alakja a történelemnek, mint Lobkovicz Poppel Éva vagy Strattmann Eleonóra. Filippine személye azokra a nőalakokra szolgáltat példát, akiknek csendes, feltűnésmentes munkálkodásukkal van helye a történelemben.

Irodalom:

GERT Polster: Die ältere Linie der Familiengeschichte im 18. Jahrhundert. Teil 5: Theodor Graf Batthyäny, Burgenlaendische-Heimatblaetter, 63 (2001), Heft 4, 33-54.
http://www.zobodat.at/pdf/Burgenlaendische-Heimatblaetter_63_1_0011-0068.pdf

GERT Polster: Die ältere Linie der Familiengeschichte im 18. Jahrhundert. Teil 6: Philipp Graf Batthyäny,Burgenlaendische-Heimatblaetter, 63 (2001), Heft 4, 55-68.
http://www.zobodat.at/pdf/Burgenlaendische-Heimatblaetter_63_1_0011-0068.pdf

Szapáry Antalné Keglevich Auguszta (1808-1879)

Szapáry Antalné Keglevich Auguszta(1808-1879)

Már a név is mutatja hogy Keglevich Auguszta személyében nem a Batthyányak megszokott módon híressé levő asszonyáról van szó. Férje Szapáry Antal (1802-1883), akitől fia is születetett, Fiume fontos kormányzói tisztjét betöltő Szapáry Géza (1828-1898). Azonban a házassággal nem volt minden rendben, a politikai elit 1840-es évekbeli bennfentesei között ismert , hogy a kimondottan fiatalnak már ekkor nem számító Auguszta szívesen fogadja a főúri ellenzék egyik jeles tagjának, Batthyány Kázmérnak (1807-1849) romantikus közeledését. Miután a kapcsolat egyre szélesebb kör előtt vált ismertté, a férj engedékenysége is megmutatkozott: nem ellenezte felesége különválását. Azonban a katolikus szertartás keretében kötött frigy felbontása az Egyház tanai szerint nem lehetséges, továbbá a Magyar Királyságban, mint a Szent Korona országában is a katolikus Egyház elvei képezték a jog alapját, így Keglevich Auguszta újabb házassága hazánkban nem lett volna törvényes. Szapáry Antal és Keglevich Auguszta ezért 1846-ban a hivatalosan protestáns Poroszországba utazott (ahol a procedúrához a férjnek nem kellett elhagynia a katolikus vallást, mint kellett volna Erdélyben) és az ottani törvény lehetőségét kihasználva elváltak. A vallási és társadalmi kérdésekben a Katolikus Egyházzal egyébként is mindig élesen szembemenő Batthyány Kázmér 1847 októberében Pesten reformátusnak tér át, és a pár november 4-én meg is köti házasságát. A válás és újraházasodás nagy vihart kavart, a politikai élet katolikus felfogású, inkább dinasztikus érzelmű szereplői erkölcsi és törvénytelen provokációnak tekintették. 1848. február 20-án Pozsonyban István főherceg és nádor bált adott, amire Batthyány Kázmér és asszonya nem kapott meghívót. A politikai elit ellenzéki tagjai (pl. Batthyány Lajos, Teleki László) nyilvános helyen megjelenve nyilvánították ki ellenállásukat és egy – később meg nem valósuló – ellenbált is kilátásba helyeztek. Hogy ennek az epizódnak mekkora volt a valós jelentősége a forradalom előestéjén, nehéz megítélni. Ismerve a társasági élet politikára gyakorolt, a másik nevezetes honleány, Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia kapcsán is ismerhető korabeli fontosságát, feltehetőleg sokkal több, mint amit egyébként gondolnánk egy ilyen esetről.

Irodalom:

FÜZES Miklós:Batthyány Kázmér, Magyar história (27), Budapest, 1990. 78-81.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_skiv_3/?pg=79&layout=s

Kép forrása:

https://www.geni.com/people/Auguszta-Gräfin-Keglevich-de-Buzin/6000000010592879510

Batthyány Lajosné Zichy Antónia (1816-1888)

Batthyány Lajosné Zichy Antónia(1816-1888)

Batthyány Lajosné Zichy Antónia 1848-49-es tragikus sorsú miniszterelnökének, Batthyány Lajos volt felesége, házasságukat 1834-ben kötötték. A vezető szerepet játszó, markáns ellenzékiséget képviselő férj politikájával Antónia (vagy ahogy a vele érintkezésben állók szólították: Tony) teljesen azonosult és támogatását korának lelkes honleányaként a külsőségek terén is erőteljesen kinyilvánította. Ennek az asszonyi segítségnek, abban a világban, ahol a politikai összeköttetések a főurak, első vonalbeli politikusok társas összejövetelein – a táncestélyek, kaszinó, színház, fogadások – formálódtak elsősorban, rendkívül nagy szerepe volt. Batthyány Lajos 1849-es halálos ítélete után, a főúrnak, közéleti embernek különösen megalázó kötél általi halál elkerülése céljából, utolsó látogatásakor a feleség csempészte be azt a kis tőrt, amivel férje sebet ejtett magán, kieszközölve az ítélet golyó általi halálra történő megváltoztatását. A házasságukból született 5 gyermek közül hárman (Emília, Ilona és Elemér) élték meg a felnőtt kort. A szabadságharc után a férj vagyonát elkobozták, viszont a külföldre távozó grófnő megélhetését a Zichy-vagyonból biztosíthatta. 1856-ban tért haza és élete végéig őrizte férjének, Magyarország első miniszterelnökének emlékét.

Irodalom:

NYÁRI Krisztián: Batthyány két asszonya, index.hu, 2015. október 6.
https://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/10/06/batthyany_ket_asszonya/

Batthyányné – gróf Zichy Antónia, Aradi Vértanúk Emléknapja, http://oktober6.kormany.hu
http://oktober6.kormany.hu/batthyanyne-grof-zichy-antonia