Batthyány család történelmi háttere

A Batthyány-család középkori eredetű történelmi család. A Batthyányak őseit az oklevéladatok alapján a XIV. századig tudjuk nyomon követni; tagjai a XV. században már országos méltóságokat viseltek. A család a XVII. században, Batthyány I. Ádám két fia, Kristóf és Pál személyében vált ketté, a későbbi hercegi és grófi ágra. A hercegi címet Batthyány Károly szerezte meg a XVIII. században. A család kiemelkedő szereplője volt Strattmann Eleonóra, akinek családnevét a hercegi rang örökösei is felvették. A hercegi cím Batthyány-Strattmann Ödön 1914-es halála után a család másik ágára, a pinkafői ágra szállt. A család ma élő tagjai a rangot öröklő Boldog Batthyány-Strattmann László, a szentéletű szemorvos leszármazottjai, szerte a világon több mint 190-en vannak. Az alapítvány alapítója is az unokája Boldog Lászlónak.

A család vallás-szerepe

Templomok, kolostorok megépítése, újjáépítése, istentisztelet, egyházi szolgálat, jótékonyság. A kereszténység védelmezése: törökök elleni harcok.

A Batthyány család címerét a hagyomány szerint 1481-ben Batthyány I. Boldizsár kapta Mátyás királytól, mert megvédte Jajca várát. Ez lehetséges is, mert 1500-ból már hiteles ábrázolásunk van a Batthyányak címeréről.  A címerben a pelikán az önmagát feláldozó Jézus Krisztust, az oroszlán az övéit védelmező harcos bátorságát szimbolizálja. 

A Batthyány család címerének jelmondatát – Fidelitate et Fortitudine (hűséggel és bátorsággal) – Batthyány-Strattmann László változtatta meg: az új jelmondat fidelitate et charitate lett (hűséggel és felebaráti szeretettel).
Az 5 sarokkő: HIT-CSALÁD-NEMZET-FÖLD-KÖZÖSSÉG

A Család protestáns vonala - Batthyányak és a reformáció

Németújvár, amely birtokot Batthyány I. Ferenc 1524-ben hűséges szolgálataiért kapott az uralkodótól, mint a protestáns Batthyányak kulturális központja működött.

Batthyány I. Ferenc, a mohácsi csata jobbszárnyát vezető hős, bár az 1540-es évektől birtokain házas, tehát föltehetően protestáns papokat támogatott, 1559-ben készült végrendeletében arra kérte örököseit, hogy „maradjanak a keresztény katolikus hitben, amelyben születtek és neveltettek, a hitet és a vallást ne cseréljék és ne kövessenek új szektákat."

Batthyány III. Boldizsár a francia vallásháború előestéjén tartózkodott Franciaországban és szimpatizált a hugenottákkal, többüket meg is mentette. Körmenden a reformátusok zsinatot is tartottak.

Lobkowitz-Poppel Éva Pázmány Péterrel is hitvitázott, aki nem tudta meggyőzni a nagyasszonyt, de jó viszonyban voltak (Lobkowitz-Poppel Éva egy ízben orvosságot is küldött a főpapnak). A protestantizmus a XIX. század eszméivel kapott új erőre a családon belül: Batthyány Kázmér, a Szemere-kormány külügyminisztere, egy elvált asszonnyal, Keglevich Augusztával kötendő házasság kedvéért tért át a református hitre.

Batthyány Ilona, Batthyány Lajos miniszterelnök lánya az unitárius hitre tért át.

A család katolikus vonala

1629-ben a Batthyány család Batthyány I. Ádám által tért vissza a katolikus hitre – Pázmány Péter hatására.

Batthyány I. Ádám és a ferencesek kapcsolata: a főúr az 1630-as években hívta a ferenceseket Németújvárra. Itteni templomuk alatt található a családi kripta is. A mai napig is ott szolgálnak a ferencesek.

A protestáns könyvtárat megőrzésre átadta a ferenceseknek, nem volt ildomos katolikus házban protestáns könyveket tartani.

A Batthyányakat szoros szálak fűzték az erősen katolikus Horvátországhoz. Az egykor a család birtokában levő Ludbreg egyedülálló kincse a Szent Vér ereklyéje. Ereklyetartóját Strattmann Eleonóra készíttette, az őrzésére szolgáló kápolnát Batthyány Lajos építtette.

A Siklós melletti Máriagyűdön a templom Strattmann Eleonórának a fia gyógyulásáért felajánlott adományából épült.

A XVIII., XIX. és XX. században is több főpapot adott az országnak a család. A XVIII. században a magyar katolikus egyház élére is a család adott vezetőt: Batthyány József 23 éven keresztül töltötte be az esztergomi érseki tisztet. Batthyány Ignác pedig erdélyi püspökeként építtette a híres könyvtárat, a gyulafehérvári Batthyáneumot, tetején csillagvizsgálóval.

Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót 2003. március 23-án avatta boldoggá II. János Pál pápa.

2023. március 19-én a boldog szemorvos felesége, Coreth Mária Terézia boldoggá avatási procedúrája is elindult a szombathelyi és a kismartoni püspökök kezdeményezésére.

Egyházi személyek:

Batthyány Erzsébet – Szombathely – Batthyány I. Ádám testvére, domonkos rend számára adományokat adott, nagy szerepet vállalt a rend templomának, a Szent Márton templom újjáépítésében.

Batthyány Ignác erdélyi püspök – Gyulafehérvári/Alba-Julia –Könyvtárát, a Batthyáneumot a katolikus egyházra hagyományozta, jelenleg vita folyik a román állam és a római katolikus egyház között.

Batthyány József esztergomi érsek, hercegprímás – az utolsó „nemzeti nádor” Batthyány Lajos fia.

Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök 1834-ben a pozsonyi Szent Márton-dómban vette feleségül Zichy Antóniát. 1849-ben holttestét a ferences papok lopták ki a hatóságok kezéből és méltó szertartással eltemették templomuk kriptájában.

Batthyány Vilmos nyitrai püspök, Boldog Batthyány-Strattmann László unokatestvére. 1920-ban, a trianoni békediktátumot követően volt kénytelen lemondani tisztségéről.

Batthyányak és a Zsidóság kapcsolata

A Batthyány család történetének hagyományosan részét képezte a zsidóság iránti tolerancia.

Batthyány II. Ádám a zsidóság nagy telepítője.

A Magyar Batthyány Alapítvány 2024-ben alapító tagként csatlakozott a World Religious Tourism Network (WRTN) szervezetéhez, amely ökumenikus szellemiséggel fogja össze a világ öt legnagyobb vallási hagyományát – kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus, judaizmus –, valamint az ősi spirituális közösségek útvonalait. A WRTN révén megnyíló nemzetközi platform lehetőséget kínál arra, hogy a magyar keresztény örökség – ezen belül a Batthyány-család hitélete, ökumenikus szerepvállalása és szentéletű tagjai – szélesebb körben ismertté váljanak.

A Boldog Batthyány-Strattmann László Vallásturisztikai Útvonal célja, hogy tematikus turisztikai termékek létrehozásával újraértelmezzük és hozzáférhetővé tegyük ezt a gazdag örökséget. Az útvonal középpontjában Boldog Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa” áll, akit II. János Pál pápa 2003-ban avatott boldoggá. A család több tagja szintén aktívan részt vett az egyházi életben – püspökökként, mecénásként vagy hithű nemesként –, legyen szó a katolikus (Batthyány József esztergomi érsek, Batthyány Ignác erdélyi püspök, Batthyány Vilmos nyitrai püspök) vagy a protestáns (Batthyány Kázmér, Batthyány Ilona) hagyományról.

A Boldog Batthyány-Strattmann László Vallásturisztikai Útvonal Magyarország mellett Ausztriát, Szlovákiát, Horvátországot, Romániát érinti elsőkörben, ezzel is hangsúlyozva a közép-európai vallási és kulturális örökség összefonódását. Ez az útvonal nemcsak zarándokhellyé válhat, hanem egyúttal többszörösen integrált kulturális és gazdasági fejlesztési lehetőség is az érintett települések számára. A vallásturisztikai forgalom élénkítheti a helyi gazdaságokat, erősítheti a közösségi identitást, és hozzájárulhat a vidéki örökség fenntartható hasznosításához. A projekt hosszú távon képes lehet Magyarország spirituális és kulturális szerepének megerősítésére a nemzetközi térben.

A projekt a történelmi helyszínek – többek között Budapest, Körmend, Németújvár/Güssing, Szombathely, Felsőörs, Egyed, Szepetnek, Siklós-Máriagyűd, Gyulafehérvár, Ludbreg – összekapcsolásával egy olyan spirituális és kulturális élményt kínál, amely egyaránt szól a vallásos zarándokoknak és az örökségturizmus iránt érdeklődőknek. A vallási sokszínűség és a vallásközi párbeszéd jegyében külön hangsúlyt kapnak a zsidó örökség helyszínei is (Rohonc, Kismarton, Nagykanizsa, Körmend, Szombathely), jelezve a Batthyányak történelmi toleranciáját és nyitottságát.

A projekt szerves része a „Az orvosok hercege – Batthyány-Strattmann László herceg” című, 2023-ban bemutatott film, amely eddig minden bemutatón nagy sikert aratott: nemcsak a szemorvos szentéletű életútja ragadta meg a közönséget, hanem az is, hogy a látogatók személyes kapcsolatba kerülhetnek egy boldoggá avatott ember élő leszármazottaival – ez a lehetőség szinte egyedülálló a vallási turizmus világában. Feliratozva németül, angolul, spanyolul éri el az ember.

A kezdeményezés hosszú távú célja, hogy a Batthyány-örökség által megszólítsuk a mai kor emberét is – HIT, CSALÁD, NEMZET, FÖLD, KÖZÖSSÉG sarokértékek mentén –, és hozzájáruljunk a magyar kulturális és spirituális identitás nemzetközi láthatóságának erősítéséhez. Az útvonal így nem csupán egy turisztikai termék, hanem egy élő tanúságtétel arról, hogy a magyarság öröksége miként tud hidat építeni múlt és jelen, nemzet és világ, hit és kultúra között.

A Vallási Turizmus Világhálózata (WRTN) – Egy közös út a spiritualitásban, befogadásban, elfogadásban és fenntarthatóságban

A World Religious Tourism Network (WRTN), azaz a Vallási Turizmus Világhálózata egy nemzetközi kezdeményezés, amelyet a Tourism and Society Think Tank (TSTT) indított el, több partnercéggel együttműködésben. Fő célja a vallási és spirituális turizmus, valamint a vallási kultúra előmozdítása világszerte, különböző országokban és térségekben. Jelenleg 18 országban van jelen, teljes latinamerikai közösség, jelenleg zajlik Európa fejlesztése: már koordinátorokkal rendelkeznek: ES, HU, PT, IT országokban. Számos nemzetközi projektekben vesznek részt, nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon.

Erőteljes magyar jelenlét jellemzi a Vallásturizmus Világhálózatának (WRTN) vezetését: a hálózat főigazgatója Pilar Valdés Arroyo, spanyol szakember, aki nemzetközi szinten elismert a vallási és fenntartható turizmus területén; az európai igazgató Székely Edit, magyar diplomata, nemzetközi szakértő, aki az európai régió szakmai irányítását látja el; míg Spanyolország és Magyarország kétoldalú koordinátora Gyuricza Kata Sára, magyar projektmenedzser, aki aktívan építi és erősíti a két ország közötti együttműködést.

Küldetés és célok: az interkulturális megértés erősítése, a vallási sokszínűség iránti tisztelet előmozdítása, valamint a fenntartható fejlődés támogatása olyan célállomásokon, amelyek spirituális és vallási élményeket kínálnak.

Kapcsolatépítés és tudásmegosztás

A WRTN globális platformként működik, amely összeköti:

• turisztikai desztinációkat,
• szervezeteket,
• vállalatokat,
• és szakértőket a vallási és spirituális turizmus területén.

Ez a hálózat elősegíti a tudás, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, és hozzájárul olyan hatékony és fenntartható stratégiák kialakításához, amelyek tiszteletben tartják a helyi közösségek kulturális és vallási örökségét.

Fontos alapelv, hogy a helyi közösségek aktív résztvevői legyenek ezeknek a kezdeményezéseknek, és kézzelfogható előnyökhöz jussanak belőlük.

A vallási turizmus, mint híd: A vallási és spirituális turizmus nemcsak gazdaságilag jelentős fejlesztési eszköz, hanem híd a kultúrák és hitek között. Erősíti az emberek közötti egységet és elősegíti a különbségek értékként való megélését.

Fenntarthatóság, etika, befogadás

A hálózat elkötelezett a következő értékek mellett:

• fenntarthatóság,
• etikai alapelvek,
• tisztelet a közösségek és vallási hagyományok iránt.

Céljuk, hogy a vallási turizmus valóban inkluzív és felemelő élmény legyen mindenki számára – legyen szó idős emberekről, mozgássérültekről vagy más speciális igényű utazókról. Ez az ún. integrált turizmus, amely figyelembe veszi a fizikai és társadalmi hozzáférhetőséget is.

Több, mint szállás – a megpihenés tere

A WRTN különös figyelmet fordít a szálláshelyek fejlesztésére is, amelyek nem csupán éjszakai pihenést biztosítanak, hanem lelki elcsendesedést, feltöltődést is. A cél olyan szakrális terek és spirituális infrastruktúrák kialakítása, amelyek támogatják a belső béke és megújulás megtapasztalását.

Örökségvédelem és helyi értékek

A hálózat kiemelt célja a vallási és történelmi örökségek védelme – azoké a helyeké, ahol templomok, zarándokhelyek, katedrálisok és több száz vagy akár több ezeréves emlékek találhatók.

A jövő hármas pillére: Szolidaritás, Fenntarthatóság, Spiritualitás!

Nagyméretű családfa 1743.     

Az ősi címer adományozási oklevél 1500

(A történelmi részt lektorálta: Dr. J. Újváry Zsuzsanna történész, 2024. májusában)

Budapest, 2025.09.25.