Batthyány Ferenczné Svetkovics Erzsébet (1538-1575)

Svetkovics Erzsébet a Batthyány család első jobban ismert, nagyformátumú női személyisége. Horvát eredetű családból származik, a nyugat-magyarországi főnemesség köreiben nem szokatlan módon. Életébe fennmaradt levelezése nyújt betekintést. Férje a család történetében kulcsszerepet játszó Batthyány I. Ferenc (1497-1566), aki Németújváron alakított ki udvart. I. Ferenc testvére, Batthyány II. Boldizsár korai halála után gondot viselt unokaöccsére, Batthyány I. Kristófra. Svetkovics Erzsébet ennek az unokaöccsnek a nevezetes gyermekével, Batthyány III. Boldizsárral került különleges kapcsolatba. Egyfajta gondviselőként, úgyszólván nagyszülői minőségben egyengette a család ifjú reménységének útját. A még fiatal ifjú nevelését, pénzzel való ellátását (meglehetősen szigorúan) is intézte, a már felnőtt férfinak pedig már politikai jellegű útmutatást is adott, például szorgalmazta az ezúttal talán kissé kényelmes (vagy a harcmezővel szemben az udvari- és közéletben nem otthonosan mozgó) III. Boldizsár személyes részvételét az 1569-es pozsonyi országgyűlésen. Svetkovics Erzsébet tehát meglehetősen erélyes asszony volt, mely előnyökkel és hátrányokkal is járt. Batthyány I. Kristóf és Svetkovics Katalin (Erzsébet húga) hírhedten szerencsétlen házassága hátterében (1565-ben maga I. Miksa rendelt királyi biztost a házassági perpatvar elsimítására) azt is látnunk kell, hogy a fiataloknak feltehetőleg nem lehetett komoly szavuk a párválasztásban. A németújvári udvar és a gyámszülők befolyása, Svetkovics Erzsébet útmutatása jelentette ugyanakkor az erős alapot a család politikai és kulturális működésének szempontjából.

Irodalom:

TERBE Erika: Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1538-1575,
http://real.mtak.hu/51471/1/Svetkovics.pdf

FAZEKAS István: Franz I. Batthyány und seine Frau Katharina Schwetkovich. Der Aufstieg der Familie Batthyány im 16. Jahrhundert, In: Die Familie Batthyany: Ein österreichisch-ungarisches Magnatengeschlecht vom Ende des Mittelalters bis zur Gegenwart, Band 1., Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Band 139., Eisenstadt, 2014. 15-38.

Zrínyi Dorica (Dorottya) (1550-1620)

Zrínyi Dorica a szigetvári várat élete végéig védelmező Zrínyi Miklós (1508-1566) és a szintén horvátországi illetőségű családból származó Frangepán Katalin (1525 körül-1561)leánya. Batthyány III. Boldizsár felesége, házasságukat 1566. január 30-án kötötték. Leveleiből kiderül, hogy férjével bensőséges viszony fűzte össze. Dorica a házias teendőkben serénykedő főúri asszonyok közé tartozott. Ezen feladatok egyik legfontosabbika különböző kenőcsök, főzetek készítése volt, amiben Dorica is jeleskedett. Ferenc fia feleségével, Lobkovicz Poppel Évával kimondottan jó viszonyt ápolt, és bizonyos, hogy a meny közismert gyógyító tudományát az anyósától tanultak alapozták meg.

Irodalom:

GRAMANTIK Csilla: Zrínyi Dorica élete levelei tükrében (1550-1620), Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, XVIII., 1. (2014), 57-63.
http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1219-543X/tomus_18_fasc1_2014/ISSN_1219-543X_tomus_18_fas_1_2014_057-063.pdf

Gyógyító főúri asszonyok
http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/6.5/gyogyito_fouri_asszonyok.pdf,
Eredeti forrása:
ideal.hu, 2009.április 28.
http://ideal.hu/component/content/article/127-cikkek/6810-gyogyito-fouri-asszonyok.html

Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva (1585-1640)

Az osztrák-cseh eredetű családból származó asszony 1607-ben lépett házasságra Batthyány II. Ferenccel (1573-1625). Rendkívül okos, gyakorlatias, ugyanakkor temperamentumos nő volt. A főúri családok asszonyaira jellemző módon orvoslással is foglalkozott és ez tette már korában is ismertté. Híres patikája, jól felszerelt patikája volt, a gyógyfüvek ismeretében, orvosságok készítésében való jártassága különleges volt. Lobkovicz Poppel Éva a protestantizmus, azon belül is az evangélikus felekezet (férje református szellemű) eltökélt propagálója volt. Az erős akaratú anya nem igen volt hajlandó tudomásul venni, hogy fia, Batthyány I. Ádám (Pázmány Péter hatására is) katolikus hitre tért 1629 körül. Erről a fiának írt levél is tanúskodik:

“ha ez mostani oda [Bécsbe] meneteletedet a végre rendelted, hogy […] az Istent meg tagadgyad, meg ismert igaz hitedet el változtassad és az igaz kereszténységet el cseréllyed, énnekem afelöl ne is irgy soha semmit, mert ha azt édes fiam tekelletesen meg hidgyed, mihelyt, miheleműn ezeket meg cselekszed, abból az lészen, hogy mind Istenedtöl el szakacz, s mind en tülem örökké el válsz […] seöt azt akarom, hogy soha hiredet se halljam, és ugy ki vetlek szivemböl, mintha ingyen sem én szültelek volna ez világra. Jól meggondolkodgyál azért édes fiam felöle, hogy ez világi ideig valókért az örökké való mennyei jót el ne cseréld”.

Ugyanakkor ugyanebben az időben Pázmány Péter éppen Poppel Évától kér orvosságot fulladásos bajára, amit ő el is küld neki. A hitviták korának teljes képéhez az ilyen, mindkét félt emberi színben feltüntető epizódok is hozzátartoztak. Az ellentétet a birtokok megosztásával kapcsolatos különbözőségek is - elsősorban Ádám testvérének, Magdolnának általa ellenzett kiházasítása - még keserűbbé tették. Lobkovicz Poppel Éva halálával a Batthyányak kiváltak a protestáns családok köréből.

Irodalom:

??m küttem én orvosságot”: Lobkowitz Poppel Éva levelezése, 1622-1640, összegyűjt., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta: KincsesKatalin, Budapest, 1993.

KOLTAI András: Batthyány Ádám és könyvtára, A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai IV, Budapest-Szeged, 2002.
http://real.mtak.hu/23944/1/Monok_Koltai_KKK_04.pdf

1629 ? Családi perpatvar, mohacsi-csata.hu, 2017. május 14.
http://mohacsi-csata.hu/content/1629-csal%C3%A1di-perpatvar

Gyógyító főúri asszonyok, ideal.hu, 2009. április 28.
http://www.ideal.hu/component/content/article/6810-gyogyito-fouri-asszonyok.html

Formentini Auróra (1609-1653)

Az itáliai és ausztriai eredetű családból származó Formentini Auróra Katalin 1632-ben ment hozzá a nemrég katolizált, fiatal, ambíciózus Batthyány I. Ádámhoz (1610-1659).Férjével a legtöbb időt Németújváron töltötték, ugyanakkor a magyarul nem tudó Auróra feltehetőleg anyósa, Lobkovicz Poppel Éva (1585-1640) miatt is jobban szeretett a fényesebb, kényelmesebb, pezsgőbb társasági együttlétre lehetőséget adó Bécsben időzni. Auróra a róla fennmaradt egyetlen fiatalkori ábrázolás és Wiltheim jezsuita szerint szavai szerint is fekete, göndör hajával elragadó küllemű, igazi olasz szépség volt. II. Ferdinánd királytól 300, Tokajról származó szőlőtövet kaptak nászajándékba, amit a feleség családjának itáliai birtokán ültettek el. Az ebből a szőlőből készülő bort aztán a feleségről nevezték el, melynek típusát ezért ismerhetjük hazánkban az Auróra családnevére utaló furmint néven. Ilyen feleség mellett talán megbocsátható I. Ádám közismert borisszasága. Különösen, hogy a kor magyar főnemesei, nemesei de még főpapjai sem alacsony borfogyasztásukról voltak ismeretesek, szinte alig volt az országnak olyan nevesebb politikai szereplője, akiről ne forgott volna közszájon a részegesség vádja. Az Aurórától született két fiútól,II. Kristóftól és Páltól származik a család két fő ága. Halála után a különleges nő hiányát férje számára egyedül a vallás vigasztalása tudta enyhíteni.

Irodalom:

Formentini Auróra, a furmint névadója. Batthyány Örökségközpont ? Körmend.
Kép forrása: http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/erdekessegek/Formentini_Aurora_a_furmint_nevadoja.html

KoltaiAndrás: Egy magyar f?rend pályafutása a császári udvarban Batthyány Ádám (Bécs 1630?1659), Korall, 2002, 9. 55-78.

Batthyány Erzsébet (1619-1674)