Székhelyek

Felsőörs (Kővágóörs)

 

A Batthyány család nevét az 1400-as évek elejétől használja, de eredete ennél jóval ősibb. Ezt megelőzően őseiket Kövágóörsinek, vagy egyszerűen Őrsinek hívták. A mai Felsőörs neve 1452-ig Kővágóörs volt, innen az ősi családnév. A XI. századtól bizonyíthatóan ez volt a család ősi fészke. Ennek máig fennmaradt szép épített emléke a felsőörsi Árpád-kori prépostsági templom, melyet ősük, Örsi Miske ispán építtetett. A különleges, helyi permi vörös homokkőből épült templom legdíszesebb, nyugati része, a család temetkezőhelyéül is szolgáló torony a tatárjárás előtt épült, de többi része is elkészült a XIII. század közepére. A prépostsági templom országos műemlék, a Balaton-felvidék legjelentősebb és legépebb román stílusú épülete.

A  család, bár Felsőörsi birtokait a XV. századtól elvesztette, a templom kegyuraságát egészen napjainkig megtartotta. Ennek számos nyoma van a templomon belül. Az egyik mellékoltár oltárképén 2003-tól, boldoggá avatásának évétől dr. Batthyány-Strattmann László herceg, sokak példaképe, a szegények orvosa látható.

 

Szabó Balázs felsőörsi polgármester kiadványa: Batthyanyak ősi fészke – web

 

 

Németújvár (Güssing)

 

 

1524-ben II. Lajos király Batthyány I. Ferencnek történő adományozásával kerül a család tulajdonába, a XVI., XVII. században Németújvár a Batthyányak legfőbb központja. Tekinthetjük a család törzsbirtokának, a Batthyány család innen is veszi tagjainak németújvári előnevét. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén fekszik. Középkori eredetű vár, kastély, a Draskovich-kastély, ferences kolostor és templom is található itt. A templom alatt található a Batthyányak családi sírboltja, míg a ferencesek a kolostor könyvtárában a család 3500 kötetre rúgó történelmi könyvanyagát őrzik. A Batthyány család tagjai közül többek közt lakóhelye volt itt a németújvári udvart kialakító I. Ferencnek és III. Boldizsárnaka XVI. században, II. Kristófnakés Lobkovicz Poppel Évának, II. Ádámnak a XVII. században, Batthyány Lajos nádornak és József érsekneka XVIII. században, a XIX. századtól pedig a grófi ág számos tagjának.

 

 

Rohonc (Rechnitz)

 

 

 

A család birtokait megalapozó Batthyány I. Ferenc kapja I. Ferdinánd királytól 1527-ben Rohoncot. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén fekszik. Rohonc mezőváros a XVI., XVII. században fontos uradalmi központ, kastélyának építtetője Batthyány I. Ádám, 1769-es Körmendre szállításáig a fontos családi levéltár kap itt helyet. A XVII. század második felétől Szalónakhozhasonlóan a család hercegi és grófi ága osztozik az uradalmon 1746-ig, amikortól is egészében a hercegi ághoz kerül. A kastély 1945-ben pusztult el. Rohonc fénykora a XVIII. század volt, Strattmann Eleonóra építkezései után a család büszkesége, Batthyány Lajos nádor és fia József esztergomi érsek kedvelt lakhelye.

 

Körmend