Felsőörs (Kővágóörs)

Szabó Balázs felsőörsi polgármester kiadványa: Batthyanyak ősi fészke – web

Németújvár (Güssing)

1524-ben II. Lajos király Batthyány I. Ferencnek történő adományozásával kerül a család tulajdonába, a XVI., XVII. században Németújvár a Batthyányak legfőbb központja. Tekinthetjük a család törzsbirtokának, a Batthyány család innen is veszi tagjainak „németújvári” előnevét. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén fekszik. Középkori eredetű vár, kastély, a Draskovich-kastély, ferences kolostor és templom is található itt. A templom alatt található a Batthyányak családi sírboltja, míg a ferencesek a kolostor könyvtárában a család 3500 kötetre rúgó történelmi könyvanyagát őrzik. A Batthyány család tagjai közül többek közt lakóhelye volt itt a németújvári udvart kialakító I. Ferencnek és III. Boldizsárnaka XVI. században, II. Kristófnakés Lobkovicz Poppel Évának, II. Ádámnak a XVII. században, Batthyány Lajos nádornak és József érsekneka XVIII. században, a XIX. századtól pedig a grófi ág számos tagjának.

Rohonc (Rechnitz)

A család birtokait megalapozó Batthyány I. Ferenc kapja I. Ferdinánd királytól 1527-ben Rohoncot. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén fekszik. Rohonc mezőváros a XVI., XVII. században fontos uradalmi központ, kastélyának építtetője Batthyány I. Ádám, 1769-es Körmendre szállításáig a fontos családi levéltár kap itt helyet. A XVII. század második felétől Szalónakhozhasonlóan a család hercegi és grófi ága osztozik az uradalmon 1746-ig, amikortól is egészében a hercegi ághoz kerül. A kastély 1945-ben pusztult el. Rohonc fénykora a XVIII. század volt, Strattmann Eleonóra építkezései után a család büszkesége, Batthyány Lajos nádor és fia József esztergomi érsek kedvelt lakhelye.

Körmend

1606-ban Batthyány II. Ferenc kapja adományul a történelmi Vas vármegyében található Körmendet. A török kiűzése után, a Batthyány birtoktest jelentős nyugat-magyarországi gyarapodásával lesz a hercegi ág birtokainak igazgatási központja. Várát Strattmann Eleonóra alakítja át kastéllyá (1712-1717). A Batthyány Lajos nádor által 1746-ban alapított hitbizomány alkotórésze. Batthyány Lajos bécsi mintára építtet lovardát. Ma is meglevő fegyvergyűjteménye mellett a Batthyány család könyvtárának és birtokjogilag és történelmileg egyaránt kiemelkedően fontos és levéltárának adott helyet. A II. világháborúban a szovjet hadiátvonulás során feldúlt könyvtár és a levéltár egyaránt Budapestre került. A hercegei cím örököseinek volt legfontosabb lakhelye, köztük a nádornak, Batthyány-Strattmann Fülöpnek, Batthyány-Strattmann boldog Lászlónak.

Bicske

1607-ben Batthyány II. Ferencnek Lobkovicz Poppel Évával kötött házassága folytán kerül a család tulajdonába. A történelmi Fejér vármegyéhez tartozó Bicskének a nádor által megalapozott kastélyát Batthyány József érsek építteti ki Hild Jánossal, a pesti építkezésről nevezetes Hild József apjával. Batthyány Kázmér birtokigazgatója, a természettudós Nagy Károly (1797-1868) működéséhez köthető az 1847-ben megépülő csillagvizsgáló. Kastélyának lakója volt a pinkafői ágról származó, az itt művésztelepet is kialakító Batthyány Gyula (1887-1959) festőművész, Batthyány Lajos miniszterelnök dédunokája.

Pinkafő (Pinkafeld)

A mai Ausztria területén fekvő Pinkafő a Borostyánkői uradalom 1644-es, Batthyány I. Ádám általi vásárlásával került a család birtokába. Borostyánkő uradalmának 1669-es kettéosztásakor a pinkafői rész került Batthyány Pál és a tőle származó grófi vonal birtokába. Pál unokái között tovább osztódott a birtok a XVIII. században, Pinkafő település pedig közülük Batthyány I. Imrére (1707-1774) esett, aki a grófi vonal pinkafői ágának megalapítója lett. Batthyány-Strattmann boldog László (1870-1931)a család pinkafői ágáról származva fogja megörökölni a hercegi címet és lesz a ma élő családtagok őse.Kastélyát Batthyány I. Ádám építtette 1658-ban. Népességének jelentős része már a XVIII. századtól iparból, kézművességből élt. A településen élt gróf Széchenyi István jótékony testvére, Batthyány Miklósné gróf Széchenyi Franciska (1783-1861).

Borostyánkő (Bernstein)

A ma Ausztria területén fekvő Borostyánkő uradalmát Batthyány I. Ádám 1644-ben vásárolta meg 325 ezer forintért Königsperg Kristóftól. Az uradalom sajátossága, hogy III. Frigyes 1445-es fegyveres eltulajdonlásától egészen 1647-ig Ausztria részének számított, amikor is döntés történt a Magyar Királysághoz való visszacsatolásról. Batthyány I. Ádám halála után két fia, Batthyány II. Kristóf és Pál között más uradalmakhoz hasonlóan Borostyánkőt is kettéosztották. 1669-re a továbbra is a Borostyánkő nevét viselő birtokfélből az ifjabbik, grófi ág őse Pál, a szentgróti birtokért fejében átengedte a rá eső részt II. Kristófnak, így Borostyánkő a hercegi ág kezére került. 1685-től számíthatóan 1700-ig Batthyány II. Kristóf testvére Batthyány Boldizsár együtt birtokolta az uradalmat II. Kristóf fiával,Batthyány II. Ádámmal. 1700-1703 között egyedül II. Ádám, 1703-1734 között Batthyány-Strattman Eleonóra, 1734-1765 között Batthyány Lajos nádor, 1765-1811 között Batthyány Tódor, 1811-1828 között Batthyány Antal József, 1828-1865 között pedig Batthyány Gusztáv a birtok tulajdonosa. Már Batthyány I. Ádám jelentősen bővítette a várat, mely Batthyány-Strattmann Eleonórának elsősorban volt kedvelt tartózkodási helye. Az uradalomban bányaművelés is folyt, mely ipar legjelesebb űzője Batthyány Tódor volt, aki a kinyert nyersanyagot az ipari nagyüzemnek számító kén- és vitriolmanufaktúrájában dolgozta fel. A birtokot 1865-ben Batthyány Gusztáv adta el a jószágigazgatóként tevékenykedő, Írországból Magyarországra települő Edward Egannek (1816-1880).

Szalónak (Schlaining)

Ama Ausztriában fekvő Szalónak uradalmát Batthyány I. Ferenc kapta Rohonccalegyütt I. Ferdinánd királytól 1527-ben. Szalónak, ahol már középkorban vár állott, Borostyánkőhöz hasonlóan a XV. századtól 1647-48-ig az osztrák korona zálogbirtoka volt. Batthyány I. Ádám halála után fiai, a hercegi/idősebbik ág ősének számító Batthyány II. Kristóf és az ifjabbik/grófi ág ősének számító Batthyány Pál osztoznak az uradalmon 1662-ben. Az ő unokáik, Batthyány Lajos nádor és Batthyány Zsigmond 1748-ban kötnek csereszerződést, melynek értelmében a birtoktest a hercegi ághoz kerül. Ezt az egyezséget azonban Batthyány Zsigmond utódai nagy családi perrel támadják meg, melynek sikerét mutatja, hogy az uradalmat a XIX. században a grófi vonal zsigmondi ágáról származó Batthyány Lajos is birtokolhatja. Az 1848-49-es szabadságharc veresége után a birtok hozzá tartozó fele elkobzásra kerül, másik felét a család 1915-ben adja el. Szalónak részét képezte Batthyány Tódor bányászati komplexumának. A település nevezetes volt a XVII. század óta a városban élő jelentős zsidó lakosságáról, akik a Batthyány család különleges védelme alatt álltak.

Bécs

A történelmi Magyar Királyág nyugati felében birtokokkal bíró Batthyány család történelmének egésze során szoros szálakkal kötődik Bécs városához, mind a török hódítás viszontagságai, mind a családnak a Habsburg-dinasztia iránti hűsége és kapcsolata folytán. Az első huzamosabb ideig Bécsben lakozó családtag Batthyány I. Ádám volt a XVII. első felében. A Batthyányak állandó jellegű bécsi tartózkodását palotaépítkezéseivelBatthyány II. Ádám és különösen felesége, Strattmann Eleonóra alapozta meg, akinek nevéhez fűződik a herrengassei Batthyány-palota kialakítása. A hercegi és grófi ág több tagja is hosszabb ideig élt Bécsben, közülük is érdemes kiemelni Batthyány Károly herceget, Batthyány Tódort, Batthyány Lajos miniszterelnököt, Batthyány-Strattmann Fülöp herceget, és herceg Batthyány-Strattmann László Pascalt (1938–2015).

Siklós

A történelmi Baranya vármegyében fekvő siklósi uradalmat a török felszabadító háborúk után először szolgálataiért Aeneas Caprara tábornok nyeri adományul. 1726-ban kerül a siklósi uradalom fele adományozásra Strattmann Eleonórának, aki 1736-ban annak egészét megvásárolja Caprara grófnőtől. Vára középkori eredetű. A város birtokosa volt Batthyány Kázmér, aki 1845-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 6. Kongresszusának résztvevőit siklósi várában látta vendégül, ahol az ökörsütés és hordócsapolás mellett egy a Szársomlyó hegyen imitált vulkánkitöréssel is kedveskedett a tudósoknak. Az ő 1848-49-es tevékenysége folytán a siklósi uradalmat elkobozzák. Próbálkozásai után Kázmér testvére, Gusztáv tudja visszaszerezni az uradalmat a család számára az 1860-as évekre. 1873-ban a Benyovszky Lajos vásárolja meg a birtokot. Érdekesség, hogy Siklósnak közvetlenül a II. világháború előtti ismételten lesz Batthyány vonatkozása. Benyovszky Móric özvegye, Batthyány Lujza (1897-1981) lesz az, aki 1944-ben Siklós várát eladja a Honvéd Kincstárnak.

Budapest

Batthyány Lajos nádor 1743-ban szerez meg a budai várnegyedben két középkori eredetű házat, melyekből palotát alakít ki. A Várnegyedbe felsétálók a Dísz tér 3. alatti épület kapuja felett ma is megtekinthetik a Batthyány család kőcímerét. A továbbiakban tulajdonosai a Batthyány-Strattmann hercegek. A XIX. századtól bérházként funkcionált, legutoljára 1925-ben Batthyány-Strattmann boldog László herceg modernizálta. Az épületben történt egy hírhedt bűncselekmény is, itt esett rablótámadás áldozatául Mailáth György országbíró (1818-1883). A Duna túlpartján, a pesti oldalon is van a Batthyányakhoz köthető palotaépület. A budapesti nagykörúton álló palotát a pinkafői grófi ágról származó Batthyány Géza (1838-1900) építtette a firenzei Strozzi-palota mintájára. A Városligetnek is van kapcsolódása a Batthyány családhoz, területét Batthyány József érsek vette bérbe 1799-ben, aki a ligetnek a mai kialakítottság irányába mutató rendezését is tervbe vette. Rövid ideig a Városliget területe a Batthyány erdő nevet is viselte. A Nemzeti Múzeum épületének helyet adó telek is egy Batthyánytól, Antal Józseftől (1762-1828) került megvásárlásra 1813-ban. Budapest a család történelmében először a XIX. században kiemelkedő jelentőségű központja volt a Batthyányaknak. Otthonának tekinthette Batthyány Kázmér, Batthyány-Strattmann Fülöp herceg, a vitorlázó sport úttörője Batthyány-Strattmann Ödön herceg (1826-1914), valamint a dualizmus korának két vezető politikusa, Batthyány Tivadar (1859-1931), király személye körüli miniszter és Batthyány Lajos István (1860-1951) Fiume kormányzója.

Tarcsafürdő (Bad Tatzmanndorf)

1752-ben vásárolja meg Batthyány Lajos. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén található. Már az 1600-as években híres volt gyógyvizéről, melyet Bécsbe is szállítottak és fürdőjének saját orvosa volt. A XVIII. század folyamán Batthyány Tódor és fia Batthyány Antal József (1762-1828) építik ki a fürdőt és teszik a helyiséget valódi turisztikai helyszínné. Tarcsafürdő gyógyvizéről több tudományos értekezés is készül ebben az időben. A fürdőhely XIX. század közepén valóságos fénykort él meg. A II. világháborúban súlyos károsodásokat szenved. Az 1990-es években üdülőcentrum kiépülésével a településnek újra gyógyfürdője lesz. A kísérletező kedvű Batthyány Tódor gróf itt adott lakhelyet vendégének, a különleges sorsú, világjáró Francois de Tott bárónak (1733-1793) ahol Tott a helyiek által Hexenhaus-nak (Boszorkányház) nevezett – már nem fennálló – épületben végezte bizonyára sejtelmes természettudományi kísérleteit.

Trautmannsdorf

A Batthyány családnak a Magyar Királyságon kívül, elsősorban Ausztriában is voltak fontos birtokai. Ezek közé tartozik az alsó-ausztriai Trautmannsdorf, melyet 1756-ban szerzett meg Batthyány Lajos nádor. Kastélyában a trónörökösök (a későbbi II. József és II. Lipót magyar királyok) nevelésével megbízott Batthyány Károly hercegnek volt jelentős könyvtára. A család XX. századi történelme során tett ismét szert kiemelkedő szerepre, amikor is a II. világháború során vagy utána Ausztriába távozó családtagok közül Batthyány-Strattmann VI. László hercegnek (1904-1966) és Batthyány-Strattmann László Pascal (1938–2015) herceg özvegyének szolgál lakóhelyül. A kastély az 1988-as és 2004-es évek során került eladásra, a településen jelenleg egy kúria képezi a család tulajdonát.

Kisbér

1757-59-ben vásárolta királyi jóváhagyással Batthyány Lajos nádor. A történelmi Komárom vármegyében található. Kastélyát 1770-ben építtette Batthyány Tódor. Itt alapít szövetgyárat is, melynek termeléséhez a gyapjút a környékbeli uradalom 5000-es juhnyája biztosítja. Fontos birtokosa Batthyány Kázmér, akinek idején már jelentős lótenyésztő tevékenységről beszélhetünk a birtokon. Kisbér a gróf 1848-49-es részvétele folytán elkobzásra kerül és 1853-ban itt kerül alapításra a kisbéri királyi ménes. Innentől fogva a II. világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára. Erősen valószínűsíthető, hogy Kincsemnek – a dualizmus korának egyik legsikeresebb kancája – eredete is ide vezethető.

Kép forrása:

www.kastelyok.com

Pozsony

A török kiűzése után rendeződő Magyar Királyság fővárosaként lett a Batthyányak fontos lakhelyévé. A XVIII. században nemcsak az ország politikai, hanem egyházi központja is Pozsony lett, így Batthyány József esztergomi érsek fő tartózkodási helye is a város volt, aki Pozsonyban érseki palotát építtet (1777-1781), valamint házat is birtokolt. Pozsony városa az érsek mellett a zsigmondi ágról származó Batthyány Lajos miniszterelnöknekés apjának, Batthyány József Sándornak (1777-1812) is fontos lakhelyül szolgált.

Harkány

A történelmi Baranya vármegyében fekvő települést is felölelő siklósi uradalmat a török felszabadító háborúk után szolgálataiért jutalmazott Aeneas Caprara tábornok családjától szerzi meg Strattmann Eleonóra. A hagyomány szerint 1823-ban, a környékbeli mocsarak lecsapolásakor egy Pogány János nevű jobbágy lábának meggyógyulásával derült fény a Harkánynál feltörő vizek gyógyító erejére. A településen az akkori birtokos, az európai látókörű Batthyány Antal József (1762-1828), Batthyány Kázmér apjának kezdeményezésére már 1828-ban gyógyfürdő létesült. A birtok elkobzását, majd visszaadását követően 1860-ban eladásra kerül, innentől a Benyovszky családé. 1866-ban a budapesti Széchenyi Fürdő létrehozásában is kulcsszerepet játszó Zsigmondy Vilmos fúrásának köszönhetően itt létesül az ország első kiépített hévízkútja. A harkányi fürdő a hazai fürdőhelyek közül az egyik legkorábban, az ország történelmének egyik legnehezebb időszakában, az 1920-as években épül ki a gyógyulni vágyók országos szintű célpontjává.

Kép forrása:

https://manda.blog.hu/2016/11/23/vizben_az_orvossag