Történelemformáló személyek
A Batthyány család története egy egyedülálló múltú, nagy hagyományokkal rendelkező család története. Ugyanakkor, ahogy minden családban, itt sem volt két ugyanolyan szereplő, a család történetében a legkülönbözőbb, sokszor egymással ellentétesnek tűnő életutak tűnnek szemünkbe. A Batthyány család történetének áttekintése azért is szolgálhat különleges élménnyel, mert a közelebbi vizsgálódás során arra is felfigyelhetünk, hogy nem csak a leginkább előtérben levő személyek - hadvezérek, politikusok, gyakoroltak hatást a család, a szűkebb pátria, a nemzet történelmére. A csendes munkálkodásban töltött, valamiképpen háttérben maradó életművek, nők, gazdálkodók, tudós papok, akár még inkább különleges értéket jelenthetnek a kortársak vagy az utókor számára.
Batthyány-Strattmann Boldog László herceg (1870-1931)
„Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki! Oly sok szívszeretetet adhatok, hisz a szegény betegek oly sok szeretetre vágynak. Adja Isten, hogy az ő dicsőségére sokaknak segíthessek. Megvigasztalhassam őket, s szívüket hozzád vezethessem!”
A család grófi ágának pinkafői al-ágáról származó Batthyány-Strattmann László személyes törések és tragédiák árnyékában lett azzá az emberré, aki 1926-ban az előbbi bejegyzést hagyta naplójában. Batthyány II. József György (1836-1897) és Batthyány Ludovika (1843-1882) gyermeke. Ludovika számos gyermeke hunyt el még a gyermekágyban és a feleségétől egyre jobban távolodó apának számos házasságon kívüli kapcsolata lesz. 1879-ben Ludovika újságból értesül róla, hogy férje (már mint evangélikus) elvette anyja társalkodónőjét, a jóval idősebb Kornis Antóniát. Ludovika a történtek után nem sokkal hunyt el, mindössze 38 évesen. László tizenévesen a Bécshez közeli Kalksburg jezsuita gimnáziumban tanul. Problémás magaviseletű diák, orvosi hajlamairól diáktársait a vizsgák előtt enyhén megbetegítő kotyvalékai árulkodnak. 1885-ben Kalocsán tanul tovább, az érettségit, mivel szemtelensége miatt innen elbocsátják, Ungváron kell letennie. Bécsben jár egyetemre, komolyabb elképzelés nélkül, a bölcsészkarra is 1893-ban iratkozik be. Egy felületes kapcsolatból születik gyermeke 1896-ban. Feltehetőleg ez az esemény rázza meg és bírja az orvosi tanulmányok folytatásának céltudatos elhatározására. Az anyáról és gyermekéről (akiből majd tanítónő lesz) élete végéig gondoskodott. 1897-ben hal meg apja, akinek ott van halálos ágyánál és akivel sikerül kibékülnie. 1900-ban végez az orvosi egyetemen. 1898-ban veszi feleségül az erősen vallásos Maria Teresia Coreth grófnőt. A házasságkötés után gazdag gyermekáldás köszönt rájuk. 1905-ben, 4 évesen hal meg első kislányuk, Mizike. Batthyány László ezt követő gyásza során változik a vallást teljességgel megélő emberré. Rögtön az orvosi tanulmányok befejeztével Köpcsényben nyit magánkórházat és szemműtétekre specializálódik. A szegényebb betegek műtétjeit ingyen végezte, rendelőjének híre rohamosan terjedt, már 1903-ban különvonat szállította a pácienseket hozzá. Ha minden igaz, élete végéig 30 ezer szemműtétet hajtott végre. 1915-ben, a királyi jóváhagyás értelmében, Batthyány Gusztáv fiának, Batthyány-Strattmann Ödönnek(1826-1914)halálával, ő örökli a hercegi címet, Strattmann-hitbizományt és nevet. 1916-ban feleségével, Ödön fiával egyetemben belép a világiak számára elérhető ferences harmadrendbe. Az I. világháború viszontagságait áldozatos munkával igyekszik enyhíteni, aVörös Kereszt hadiékítményes első osztályú díszjelvényével is kitüntetik.A trianoni békediktátum alapján Ausztriához csatolt Köpcsényt elhagyja, új kórházát a család hagyományos központjában, Körmenden rendezi be. A hívek lelki épségéért is gondot viselő herceget 2003-ban avatta boldoggá szent II. János Pál pápa. Egész tevékenységére és a család sorsát meghatározó személyére jellemző gesztussal változtatja meg a család címerében szereplő mottót, mely így ekképpen szól: „Fidelitate et caritate", azaz: hűséggel és szeretettel. A Batthyány család valamennyi ma élő tagja 12 gyermeke valamelyikének leszármazottja.
Irodalom:
TILLAI Gábor: Dr. Batthyány-Strattmann László, 1-7., Hetedhéthatár, 2004. Január 9.
http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=10959
Boldog Batthyány-Strattmann László, Magyar Kurír, 2018, január 22.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-batthyany-strattmann-laszlo-20150122
PUSKELY, Mária: Batthyány hercegorvos, Ősök, elődök, kortársak, utódok körében, Szombathely. 2014.
Batthyány Lajos miniszterelnök (1807-1849)
Batthyány Lajos gróf a legismertebb Batthyány. Sajátos, hogy ehhez képest nem a család legjelentősebb szereplőit felvonultató, előkelőbb hercegi ágról, hanem a Batthyány I. Ádám(1610-1659) második fiától, Páltól (1639-1674) eredő grófi (vagy ifjabbik) ágról származott, annak is zsigmondi al-ágáról. Szülei Batthyány József Sándor (1777–1812) és a Lomniciai Skerlecz család sarja, Skerlecz Borbála (1779-1834). Apja ötéves korában hunyt el, édesanyjával, a könnyelmű özveggyel való kapcsolatát konfliktusok jellemezték, Batthyány Lajos értelmes, ám dacos, nehezen kezelhető fiatalember volt. Miután a zágrábi jogi akadémián tanul és rövid katonai pályafutást tesz, az anyjával való pereskedést követően 24 évesen kezdi meg birtokai igazgatását. Zichy Antóniát (1816-1888) 1834-ben veszi feleségül. Zichy Antóniától, aki figyelemfelkeltő közszerepléseivel férje politikájának fontos támogatója volt, három gyermeke született. Az 1839-40-es országgyűléstől lép fel komolyabban a politika mezejére, története során aulikus, az uralkodóházhoz természetszerűleg lojális arisztokrata család sarjaként, markáns ellenzéki programot képviselve.
Míg Széchenyi erkölcsi tekintélye folytán, majd Kossuth szónoki képessége és publicisztikája révén lett a hazai politika kiemelkedő alakja, Batthyány Lajos elsősorban fellépésének imponáló fölénye, a megközelíthetetlenség személyét körülvevő különleges nimbusza miatt tehetett szert vezető szerepre ellenzéki körökben - természetesen sokat nyomott a latba, hogy arisztokrata volt, de például nem volt olyan gazdag, vagy előkelő származású, mint Batthyány Kázmér. Batthyány Lajos 1848. március 17-ével lett Magyarország első miniszterelnöke. Tisztségéről október 2-án mondott le, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a monarchián belül nyílt fegyveres konfliktus vette kezdetét a magyar kormánnyal. Bár 40-es évekbeli politizálása során mindvégig élesen szemben állt a kormányzati politikával, 1849 januári pesti elfogatása után, védekezésében mindvégig hangsúlyozta tetteinek törvényességét, az uralkodóházhoz való hűségét. A halálos ítéletet eredményező perdöntő vádpontok közül kiemelkedik nyugalmazott császári, királyi tisztként a nemzetőrséghez való csatlakozása; az Itáliában már hadiállapotba kerülő osztrák kormányzattal való megegyezés elmulasztása; a felségjogokba eső pénzkibocsátás; szentesítés nélküli újoncozás, az októberi bécsi forradalomban játszott állítólagos szerepének egyébként nem igazolt vádja – amely különösen súlyos vád volt ez Latour hadügyminiszter meglincselése kapcsán. Fontos megállapítani, hogy Batthyány Lajosnak nem állt szándékában elszakítani Magyarországot a Habsburg Monarchiától. 1849. október 6-án Pesten, az egykori Újépület udvarán érte a halálos ítélet, ahol ma örökmécses emlékezik meg róla.
Irodalom:
KÁROLYI Árpád: Németujvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I. A pör története, Budapest, 1932.
KÁROLYI Árpád: Németujvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre II. Pöriratok és államiratok, Budapest, 1932.
MOLNÁR András: Batthyány Lajos gróf és ősei, Vasi Szemle, 61 (2007), 4., 387-393.
http://www.vasiszemle.hu/2007/04/molnar.htm
ÁCS, Tibor: Az ifjú Batthyány, Életünk25., (1987), 3. 270-279.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1987/?pg=286&layout=s
Batthyány I. Ferenc (1497-1566)